Tegnapelőtt még nevünk rajzoltad lapra,
Ajkunkra vattacukor tapadt,
Bort kortyoltunk zászlók alatt,
A kezem már egyedül csüngött tegnapra,
Mert ugye ez most neked
Éppenséggel hát nem megy,
S bezártad az ajtód kulcsra és lakatra.
Ma persze már neked okés minden,
Működnek a dolgaid,
Nevedhez írsz valakit,
Persze ez nem kéne zavarjon engem,
Én vagyok a marha,
Vagy tényleg a napra
Lehet nézni, de a szemedbe sehogy sem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése